
A szexizmus vajon mi? Női testek, mint vásárlást serkentő cikk a reklámokban
Magyarországon első ízben, a csehországi, és lengyelországi konferenciával egyidőben rendezték meg a “reklámok és NEMek”- azaz a 21.századi nőábrázolások - kiállítását és konferenciáját június elején, ami kifejezetten a reklámokra éleződik ki.
Célja felhívni a figyelmet az egyenlőtlenségre, hogy a férfiakat is leegyszerűsítő szexi női szereplőkkel tűzdelt reklámok negatív hatással vannak a társadalomra. Társadalmi vitát, és párbeszédet akarnak a szervezők gerjeszteni, a társadalmi felelősség kérdéskörét feszegetni.
Egy reklámfilm castingján vagyunk. Lányok, fiúk vegyesen. Lányok kicsit túlsminkelve - attól függetlenül, hogy direkt kérte a szereplőválogató cég, hogy visszafogott, de lehetőleg semmi sminkben érkezzenek - , a hajuk gondosan a helyrerakva, egy rakoncátlan tincs se szabadul el, s miközben tudjuk, hogy legalább három órát álltak mindezért a tükör elött, a végső benyomás mégis egy “hirtelen ennyit tudtam kihozni magamból” image, mert ez már image. A fiúk ellenben szintén makulátlanul hozzák a nemtörödöm, most ébredtem hajhoz tartozó trendi viseletet. Nekik az a fontos, hogy beválogassák őket a reklámba. Nekik az a fontos, hogy minél nevesebb legyen az ügyfél, minél feltűnőbb a reklám, ezáltal ismertebb az arcuk.
A reklám egyébként egy fiúról és egy lányról szól. A fiú bedezodorozza magát, érthetetlen módon csak az egyik oldalát, a kézfejétől kezdve, egészen a nadrágja sliccéig. Vajon miért, kérdezi a néző, de akkor vágás jön, a következő kép egy autó, benne a pár, nagyon csinos, nagyon aligöltözött lány, és a fiú, a bedezodorozott kezével átöleli a lányt, ő pedig ahelyett, hogy kényelmesen hátradölne és élvezné a
helyzetet, orrával elkezdi kutatni hova vezet az illat. Óriás ötlet, nevetünk is rajta. Persze, hogy nevetünk, immunisak lettünk a szexista reklámokkal szemben. Ha egy jó adag humor is van hozzá, nem csak két mell, egy dudorodó alsónadrág, hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy itt fel vagyunk használva, nőként, férfiként, szereplőként, nézőként. Egy átlagos, szexérzet nélküli, ingerküszöbmentes hirdetésre fel sem figyelünk, csoda hát, hogy egy internetes cég bannerében muszáj, hogy egy nő levegye a melltartóját, még akkor is ha háttal áll nekünk, és a többit hozzágondoljuk? Muszáj, hogy a szélessávú internethez szexet is kap-junk?
A lányok miközben zúgolódnak, hogy “csajnak” nézik őket, a legnagyobb örömmel szerepelnek a szexista sztereotípiákat közvetító reklámokban, és jól érzik magukat tőlük. Eladó a testük. Hol marad az emberi méltóság, az egyenlőség, miért csak a nő, aki vetkőzik, mindent a férfiaknak, s a nők csak bábuk mindehhez? Miközben mindezzel a férfit is minősítik a reklámok.
Hetekkel ezelőtt leforgott egy internetes reklám, a lány, egy “szerencsekerék” tábla elött áll, a betűkre mutat, ami majdnem megalkot egy mondatot egyetlen betű hiányzik csak: A NAGY DU_ÁS. A lány gyönyörű, csábítóan mosolyog, de a szem a dekoltázsra koncentrál, a szöveg pedig? Ezek után, gondolnánk egyértelmű. De mégsem, megintcsak egy vicces kreatív ötlete nyomán a nagy dumás a megoldás, telefonáljon sokat, kevesebbért. Egy napig került a nagyközönség elé a kampány. És nem azért, mert a lány, miután kiderült mibe rángatták bele, visszakozott, és nem
azért, mert a reklámszakma cenzúrája, az Önszabályozó Reklámtestület etikátlannak tartotta, sőt, még azért sem, mert a Cég túl merésznek gondolta, hiszen a női közönséget is megcélozta, és ezáltal lehet hogy rosszul sül el a reklám. Mindenki tapsolt örömében az ötleten, és elégedetten hátradöltek. Azonban a szerelmes férfi, a nagy du_ás barátja nem hagyta szó nélkül, a reklámot egy nap leforgása alatt visszavonták a sajtóból. Eladó a test, de milyen áron?
A konferencia záróakkordjaként kiállítás nyílik e támakört feszegetve a Gödörben, amit a látogatók július 8-ig tekinthetnek meg.
Aki a konferencia tanulságaira kiváncsi, az a www.reklamokesnemek.hu oldalon letöltheti az erre készült e-bookot, és elgondolkodhat, mikor is nevetett egy vicces, ámde provokatívan szexista reklámon. Tényleg viccesek ezek?
Batucz Bori

Sztárok és modellek
Miközben a siralmas színvonalú és brutális hangulatú magyar meccsekre már csak párszáz mazochista jár ki, a brazil válogatott budapesti fellépése körüli érdeklődés ismét megmutatta, hogy mekkora igény van a minőségi futballra. Ennyiben a magyar viszonyok megfelelnek a nemzetközi trendeknek: a világsztárokat középpontba helyező új típusú focibiznisz folyamatosan megdönti saját rekordjait, és minden korábbi várakozást felülmúló hasznot termel.
Újságírói Kína-kalauz a neten, és megnyílt a legnagyobb olimpiai sajtóközpont
Kiadtak egy kis útikönyvet azoknak az újságíróknak, akik a pekingi olimpiai játékokról tudósítsanak. A „Tudósítás a pekingi olimpiai játékokról – Riporterek kézikönyve” [Reporters’ Guide to Covering the Beijing Olympics] leírja, tudósítási munkájuk során mi mindenre kell tekintettel lenniük: milyen veszélyek merülhetnek fel helyi adatközlőik számára a külvilágtól erősen elzárt országban; továbbá részletesen ismerteti a külföldi újságírók jogait – az Olimpia idején érvényes átmeneti szabályozást.
Egy amerikai újságíró átesett a "waterboarding" vallatáson, és leírja a "kínzás" menetét
Christopher Hitchens brit-amerikai újságíró. Cambridge-ben és Oxfordban tanult filozófiát, politikát és közgazdaságtant. Legutóbb 2005-ben kapott elismerést a munkásságért, amikor „A legjobb 100 közíró” közé sorolta az amerikai „Foreign Policy” és az angol „Prospect” folyóirat.
A Cannes Lions 2008 díjnyertes filmje
Kapcsolódó cikkünk a Műhely rovatban



